A természet elemeinek gyógyhatásai

Manapság egyre többször halljuk: ha adottak a körülmények, a természet a legjobb gyógyító.
Ez egy ősi bölcsesség újrafogalmazása. A természeti népek megfigyelték, hogy a természet elemei (föld, víz, napsugárzás (tűz), levegő) milyen módon segítik elő az életerő növelését, a betegségek megelőzését, illetve a már kialakult egészségügyi bajok orvoslását.
Az alábbiakban néhány gondolatot olvashat a természet elemeinek néhány gyógyhatásáról.

   A napsugárzás gyógyító ereje (hőkúrák)

A földi élet bizonyos értelemben a Napból, a Naptól származik.
Túlnyomórészt a Nap szolgáltatja az energiát a fotoszintézishez, amelynek során a növények a szervetlen ásványi anyagokból előállítják a szerves anyagokat, és ezzel megteremtik az alapját a többi élőlény létezésének.
A természet színpompája, a rügyek fakadása, a gyümölcsök íze, a gabona érése, a virágok nyílása mind-mind a Napból jövő sugárzás eredménye.
A nap éltető erejét sok élőlény ösztönösen keresi: a kutya, macska kifekszik a napra, a növények többsége a napfény felé fordul. Az emberek lelkiállapotát is befolyásolja a napsütés. A hosszú tél után kisütő nap mosolyt, jó hangulatot varázsol, a napfény hiánya okozója lehet többféle betegségnek (depresszió, TBC, vérszegénység, angolkór...).
A napfürdőzés egyidejű az emberiséggel. Sajnos a "kultúra" fejlődése gyakran elnyomja a természetes szükségleteket. A mesterséges fény bár bizonos esetekben szükséges, nem pótolhatja a napsugárzás egészségre gyakorolt hatását.
A modern kultúra egyik végletből a másikba esik. A napozásnak az a formája sem egészséges, amikor hirtelen akarjuk elérni a barnulást az egész test mértékletes (egészségügyi szempontból helyes) napoztatása helyett.
A napfürdőző ember tiszta, friss levegőn tartózkodik. Jó, ha a bőrt közvetlenül is éri a napsütés. A napsugarak a belégzést mélyítik, miáltal a tüdő szellőztetése tökéletesebb, a szénsav, a salakanyagok könnyebben eltávoznak. A napsugárzás melege már rövid idő után is beindítja a verejtékezést (izzadás), és ezáltal a bőrön keresztül távoznak el a salakanyagok. Napfürdőzés előtt és után ajánlatos lemosni a testfelületet langyos, állott vízzel vagy gyógynövény-főzettel.

A napfény növeli a sejtek munkaképességét, ami kihat a szervezet anyagcsere-forgalmának fokozására is. Az étvágy megjavul, az emésztőszervek jobban dolgoznak.
A napfény a különféle bőrbetegségek egyik leghatásosabb gyógyszere. Hatása 3 fő tényezőn alapul:
1. anyagcsere fokozása
2. baktériumölő hatás
3. a bőr edzése

A bőrbajok jelentős része tavasszal és nyáron rendszerint magától is megszűnik vagy javul, ha nem is gyógyul meg teljesen.
A hosszú téli napokon, amikor ruhával fedett a test nagy része, amelyet sem világosság, sem napfény nem ér a bőrön könnyebben keletkeznek gombás és baktériumos eredetű fertőzések.
A kelés, pattanások, kóros kéz- és lábizzadás napfény hatására szépen gyógyulnak. A napfürdő következtében edződik a bőr, megvastagszik, anyagcseréje élénkül, ezáltal a bőr táplálása is jobb lesz.
A napsugárzás az egyik legjobb fertőtlenítő szer.

A napfény szakszerű adagolása (kezdetben kevesebb, majd fokozatosan több) mindenképpen elősegíti az immunrendszer működését, és ezáltal sokféle betegség kialakulását megelőzi.

A talaj gőzölgése, a por és a felhevített tárgyakból kisugárzó meleg gyengítik a gyógyhatást. Hegyi (magaslati) levegőn erőteljesebb a napkúra gyógyhatása.
A napfürdőző lehetőleg lepedőn feküdjön. A fej befedése ajánlott. Szemünket védjük napszemüveggel vagy takarjuk le (pl. 2 falevéllel, nedves vattával). Egész testet érő napfürdő esetén testhelyzetünket 5-10 percenként változtassuk, hogy az egész testfelületet minél egyenletesebben érjék a napsugarak.
A napfürdőzésre a kora délelőtti és a késő délutáni időpont a megfelelő, amikor a napsütés már nem túl erős. Túl erős napsütésnél könnyen fennáll a napszúrás veszélye, amikor szétesnek a vörösvérsejtek, egy idő után pedig az idegrendszer is károsodhat. Ezen kívül a túl erős hőhatás a bőrfelületet is károsítja, hosszabb idő után elősegítheti a bőr daganatos elváltozását.

A napfürdő időtartama fokozatosan növelhető 5 perctől 1 óráig.
Napfürdőt minden korosztály alkalmazhat, ám annak adagolása és időtartama igazodjon az egyéni szükségletekhez.
Általában a kék szemű, fehér bőrű emberek sokkal érzékenyebbek a napsütésre. Esetükben még inkább ajánlatos a fokozatos hozzászoktatás.
Ugyanígy fokozott óvatosság ajánlott komolyabb (hosszabb időn át fennálló) tüdő- szívbetegségek esetén, illetve gyermekek esetében.

   Irodalom

dr. Arany György: Gyógyító természet (Bp, Black & White)
===============
   A levegő gyógyhatásai (légfürdők)

Minden napfürdő egyúttal légfürdőt is jelent.
Az emberi test védőtakarója a bőr. A bőrfelületen több millió kis nyílás található (pórusok), amelyek lehetővé teszik a bőrlégzést.
A bőrfelület egyike az ún. másodlagos kiválasztószerveknek.
A bőrön át távoznak el azok az anyagcseretermékek, salakanyagok, amelyeket az elsődleges kiválasztószervek (vese, máj, tüdő, bélrendszer) nem választanak ki.
A bőrbetegségek kialakulása sokszor annak jele, hogy a fő kiválasztószervek működése gátolt, és emiatt fokozottabb a bőrön keresztüli kiválasztás.

A testfelületen találhatók a verejtékmirigyek kivezető csövei, amelyek 1 nap alatt több mint 2 liter vizet képesek kiizzadni. A vízgőzökkel együtt távoznak a mérgező anyagok is (húgysav, konyhasó, ecetsav, zsírsavak, baktériumok), amelyek az izzadmány kellemetlen szagát okozzák.
Ha a bőrfelület légzése valamilyen ok miatt gátolt, az fokozott terhet ró az elsődleges kiválasztószervekre.

Légfürdő alatt a bőr közvetlen érintkezésbe kerül a levegővel. Fokozza a test oxigéntartalmát, serkenti az anyagcserét, elősegíti a méregtelenítést, ezáltal a test megerősítését szolgálja.
Légfürdő alatt célszerű tornázni, mozogni.

  A szellőztetés fontossága

A lakás szellőztetése a hideg évszakban is nagyon fontos!
A régebbi típusú ajtók, ablakok nem zártak olyan pontosan, mint a maiak. Ez hátrány a fűtési veszteség szempontjából, viszont az is igaz, hogy a régi ajtók-ablakok mellett akkor is jelentős volt a lakás légcseréje, ha be voltak zárva.
A teljes levegőcserét elvégezhetjük az ablakok napi 3-4-szeri kinyitásával. A szellőztetés télen rövid idejű, de hatékony legyen! Legjobb megoldás ehhez a kereszthuzat. Ha erre nincs lehetőség, legalább 1 ablakot teljesen tárjunk ki. 5-10 perc alatt kicserélődik a levegő.
===============

   A víz gyógyereje

A hidegvíz-kúra során főként hűvösebb hőmérsékletű vízről van szó.
A víz alkalmazandó hőfoka az egyéni érzékenység figyelembevételével határozható meg. Általánosságban ideges és érzékeny személyeknél langyosabb vizet használunk. Óvatosabbnak kell lennünk szív- és tüdőbajoknál, illetve reumás megbetegedések esetén.
Történelmi háttér: az ókori Görögországban Hippokratész, majd később a római orvos, Galenus egyaránt rendeltek el betegségek gyógykezelése során fürdőket és hidegvizes lemosásokat.
Hippokratész i.e. 460-ban tankönyvet is írt "A hideg víz gyógyereje és alkalmazása" címmel.
A későbbi korokból feltétlenül meg kell említenünk Vinzenz Priessnitz és Sebastian Kneipp nevét.

A hidegvizes gyógymódok néhány formája: félfürdő, ülőfürdő, lábfürdő, lemosás, leöntés, zuhany, ledörzsölés, borogatás, pakolás.
A kúra során a módszerek alkalmazása igazodik a kezelendő személy egyéni szükségleteihez.
Többször a hideg víz kezdetben borzongást és idegenkedést vált ki, az első kezelések átmeneti rosszabodást is okozhatnak (gyógykrízis).
A hideg víz az üléstől, szellemi munkától elsatnyult szervezetet felélénkíti, áthangolja és edzi, növeli a szervezet ellenállóerejét a környezet változó ingereivel szemben, segíti az immunrendszer és a vérkeringés munkáját.

A víz a bőrön át fejti ki hatását. A bőrben számos idegvégződés található, amelyek reflexes úton terjesztik a bőrt érő ingereket. Ezek a bőringerek a belső folyamatokra kiegyensúlyozó hatással bírnak, a szervezet áthangolását mozdítják elő.
A bőr az idegeken keresztül kapcsolatban áll a belső szervekkel (gyomor, belek, emésztőmirigyek).
Ha a bőrt ingereljük, reflexek útján a belső szervekre is hatást érhetünk el.
A bőr hajszálerei a test vérmennyiségének kb. egyharmadát kötik le. E hajszálerek a hő, vegyi és mechanikai ingerekre igen érzékenyen és gyorsan reagálnak.
A hideg víz a bőrereket először gyorsan összehúzza, így a testtől meleget von el, a reakció második stádiumában az erek kitágulnak, a bőr kipirosodik, a kezelt területet kellemes melegség önti el.
Minél rövidebb ideig és minél hidegebb vízzel hatunk a bőrre, annál gyorsabban jön létre a reakciós értágulás. A reakció nagysága adja a kúra eredményességét.
A víz hideghatása az erek feszülését okozza, a szívizom munkája és a szívverések száma, a vérnyomás csökken.

Amennyiben komoly szívkárosodás áll fenn, a kúrát nagy óvatosággal és szakember állandó felügyelete alatt kell végezni!

A hidegvíz-kúra megkezdése előtt az a célunk, hogy a test egyenletesen átmelegedjen. Hideg testrészek felmelegítéséről dörzsölés, mozgatás által gondoskodjunk! Minél nagyobb a hőkülönbség a test bőre és az alkalmazott víz hőfoka között, annál jobb lesz a reakció.

Minden hidegvíz-kúra fő célja, hogy a beteg bőre a kezelés után kivörösödjön, felmelegedjen.
A kivörösödés vérbőséget jelez, ez pedig az anyagcsere fokozásának látható jele.
Legelőnyösebb időszak reggel vagy délelőtt.

  Néhány alkalmazási mód

Félfürdő: a kádban kb. köldökig ér a víz, a kezelt személy kinyújtott lábakkal, ülő helyzetben helyezkedik el.
Kezdetben a víz hőmérséklete langyos. A kezelés alatt a vizet a kádból fokozatosan kiengedjük, és hideg vizet engedünk hozzá.
A kezdetben 30 fokos vízhőmérséklet pár perc alatt kb. 20 fokossá változik.
Minél hidegebb a víz, annál rövidebb ideig tart a fürdő, és annál intenzívebben dörzsöljük, masszírozzuk a testet.
Főként vérszegény, ideges embereknél, emésztési zavarok esetén jó hatású.

Forró félfürdő: reumás és köszvényes lábfájdalmak, ágyék- és combzsába, aranyér, hólyaghurut esetén.

Ülőfürdő: legegyszerűbben ülőkádban végezhető.
Az altest a gyomor magasságáig és a comb feléig van a vízben.

-Hideg ülőfürdő: rövid, pár perces.
A vérkeringést javítja, az idegrendszert erősíti, az emésztést serkenti, a bélműködést szabályozza.
-Langyos vizes ülőfürdő: ideges nyugtalanság, vértolulás, magas vérnyomás, női bajok, álmatlanság, hólyagbajok esetén.
-Meleg és forró ülőfürdő: jó fájdalomcsillapító epe- és vesegörcs, méhgörcsök esetén.
Forró ülőfürdőhöz gyakran tesznek fájdalomcsillapító, görcsoldó hatású gyógynövény-főzetet.
Jó hatású lehet a váltott (hideg-meleg vizes) ülőfürdő is.

Lábfürdő: a víz kb. lábszárközépig ér, célja a felsőtest (agy) vérbőségének csökkentése (elvezeti a vért az agyból).
Célszerű, ha mozgatjuk lábainkat a vízben.
A láb edzése fontos, minél jobb a láb keringése, annál szívósabban tud a szervezet a betegségekkel szemben védekezni.
Hideg, fagyos lábak esetén alkalmazzunk váltott (hideg-meleg) vizes lábfürdőt.
Először 40 fok körüli vízbe lépünk 1-2 percre, majd utána hideg vízbe, és ezt néhányszor ismételjük (a lábak felmelegedéséig).

Víztaposás: bokáig vagy az alsó lábszár közepéig érő vízben járkálunk néhány percig.
Különösen a láb ereire fejt ki erélyes hatást, a fejből elvonja a felesleges vért, az idegrendszert élénkíti.

Karfürdő: tehermentesíti a szívet, a fölös vért levezeti a szívből, a szívizom összehúzódását javítja.
A derékszögben behajlított, és egymás mellé tett alkarokat mártjuk hideg vízbe (a víz a felkar közepéig ér) 1-2 percig.
Szívtáji nyomásérzés, szúrás, félelemérzetek esetén jó hatású.

Forró karfürdő: a kar reumás, zsábás betegségeiben.

Lemosás: a vízgyógyászat egyik legősibb módszere.
Durva frottírtörölközőt, vászonruhát használunk. A bőr ledörzsölése után a bőrt ne töröljük szárazra, hanem feküdjünk vissza az ágyba jól betakarózva kb. 10-15 percre.
Lázas betegség esetén alkalmazzuk, ledörzsölhetjük hideg illetve langyos vízzel az egész testfelületet vagy annak egy részét.
A reggeli lemosás, a bőr dörzsölése edző hatású.

Borogatás: a borogatandó testrészre egy nedves, de részben kifacsart ruhát helyezünk, efölé száraz ruhát, majd gyapjútakaróval letakarjuk az egészet, és légmentesen lezárjuk. Időtartama kb. 1 óra.
Fájdalom és görcs esetén forró vizes borogatás nyugtató hatású.

Jó hatású a forró szénapelyvás borogatás.
Szénapelyvafőzetet lenzacskóba vagy gézbe teszünk, majd olyan melegen, ahogyan a bőr bírja a kezelendő testrészre helyezzük.
Ezt is száraz ruhával és gyapjútakaróval csavarjuk be.