A fitoterápia alapjai

"Az ideges, könnyűvérű, lázas kor embere gyorsan ható szerek után kapkodott és kapkod, elhanyagolván azt a növényt,
mely mosolygóan feléje nyújtja kelyhét és gyógyerejét...
Szeresd a mezők liliomait, hisz fűbe-fába rejtette a jó Isten a gyógyító erőt."
(Zelenyák János (1908): A gyógynövények hatása és használata)

Érdekes, hogy már a XX. század elején is ez volt a helyzet. Napjainkban már elindult egy kedvező irányú folyamat, egyre többen használnak gyógyszerek helyett természetes alapanyagú szereket, de sokan nincsenek tisztában a gyógynövények használatában rejlő lehetőségekkel.
Velük szeretnék néhány tapasztalatot megosztani, és mindazokkal, akik a természetet kedvelik és ki akarják használni gyógyító erejét.

Kezdetként ismét egy idézet--dr. Henry G.Bieler amerikai táplálkozástani kutató megfigyelése:
"Lemondtam a gyógyszerekről többek között azért is, mert újra felfedeztem azt a réges-régi orvosi bölcsességet, hogy az IGAZI GYÓGYÍTÁST A TERMÉSZET VÉGZI - a test természetes védekezőképességének felhasználásával.
A megfelelő feltételek mellett és ha adott rá a lehetőség, a TERMÉSZET A LEGHATÁSOSABB GYÓGYÍTÓ.
Az orvos szerepe, hogy elősegítse és támogassa a természetes gyógyulási folyamatot, és együttműködjön a természet erőivel; nem pedig hogy ő játssza a főszerepet."
Az ókorban ezt így fogalmazták meg: Medicus curat, natura sanat. (Az orvos kezel, a természet gyógyít.)
Az ókori Kínában az orvosokat csak addig fizették, amíg az emberek egészségesek voltak (vagyis nagy súlyt fektettek a betegségek megelőzésére).

-----

A gyógynövények használata csaknem egyidős az emberiséggel. Talán az állatok megfigyelése által jöttek rá az ősemberek, mely növények segíthetnek megrokkant egészségük helyreállításában.
A FITOTERÁPIA (gyógynövény-gyógyászat latinul) fontos szerepet foglalt el minden ókori kultúrájú nép gyógyászatában.
Évezredek megfigyeléseiről, tapasztalatkincséről van itt szó! (amit egyébként a legtöbb esetben a modern tudomány is alátámaszt--gyógyanyagok azonosítása sok esetben)

Általános használatra a gyógyszerek helyett vagy legalábbis azok kiegészítéseként (gyógyszeradag fokozatos csökkentése mellett) inkább ajánlható a gyógynövények és növényi alapú gyógyhatású termékek használata.

    Néhány fontosabb jellemző és szabály

--a gyógynövények maguk is élő szervezetek, s mivel az ember is az, ezért jobban illik hozzá ez a gyógymód, mint a vegyi szerek
--a legtöbb gyógynövénynek NEM CSAK EGY HATÓANYAGa van, hanem komplex hatóanyagegyüttes segíti egészségünk javítását
!--csak olyan növényt használjunk, amelyet biztosan ismerünk --alkalmas gyógyszeres kezelés kiegészítéseként is (pl. mellékhatások csökkentése)
--a GYÓGYNÖVÉNYEK NEM CSODASZEREK!!--tudatában kell lennünk a korlátoknak is!
(pl. mikor szükséges felkeresni haladéktalanul az orvost--általában is inkább az orvossal való együttműködést kell keresni (ha erre megvan a készség az orvos oldaláról is))
--1-1 gyógykúra időtartama 4-6 hét, utána 2-3 hetes szünet (majd szükség esetén ismételhető)
--az egyes gyógynövényeket személyre szólóan érdemes kipróbálni

    Néhány alapfogalom
--drog: a gyógynövények hatóanyagot tartalmazó része(i)
--fő hatóanyag: az a hatóanyag, amelyik a legintenzívebb hatást fejti ki
--mellékhatóanyag: a többi (nem mellékes!) hatóanyag

  Ismertebb hatóanyagok

--alkaloidák: bonyolult összetételű, lúgos kémhatású vegyületek
erős élettani hatást váltanak ki, nagyobb adagolásban mérgezők is lehetnek
--glikozidok: szintén erős élettani hatást kiváltó cukor tartalmú anyagok
--szaponinok: glikozidaszerű anyagok, vízzel összerázva erősen habzanak
fokozzák a nyálképződést, váladékkiválasztást, segítik más anyagok felszívó dását
--keserűanyagok: nitrogénmentes szerves vegyületek, keserű ízűek
étvágygerjesztők, emésztést serkentik, májra-epére hatnak
--cserzőanyagok (csersav): a korhadástól óvják meg a növényt, az állati bőröket cserzik
erős összehúzó hatás: belső vérzések, gyomor/bélhurut, aranyeres fürdő, toroköblögetés, gyulladáscsökkentő borogatás, izzadásgátlás
--nyálkaanyagok: a gyulladásban lévő nyálkahártyát bevonják, védik légzőszervi és emésztőszervi hurutok esetén
--illóolajok: szobahőmérsékleten maradék nélkül elillanó folyadékok
erős fertőtlenítő hatás, gyulladásgátlás, görcsoldás, bőrizgatás, köptetés
--szerves savak: főleg a gyümölcsökben fordulnak elő (sóskasav, alma sav, citromsav, borkősav, stb.)
ízjavítás, más anyagok kioldódását segítik
--kovasav: szervetlen sav, a növények sejtfalát szilárdítja, a szöveteket erősíti
vizelethajtás, reumás betegségek, gyulladás esetén borogatás
--fitoncidák: baktérium- és gombaölő anyagok (fokhagyma, vöröshagyma és a többi hagymaféle, retek, mustár, útifű, zsázsa)--TERMÉSZETES ANTI BIOTIKUMOK!!

-----
    A gyógynövénygyűjtés- és szárítás fontosabb szabályai

--a gyűjtés szakértelmet és lelkiismeretes munkát kíván!

  Mikor és hol NE gyűjtsünk növényeket?

--esőben
--poros úton, nagyforgalmú út közelében
--ott, ahol tudjuk, hogy műtrágyával vagy permetszerrel kezelték a növényeket

  Hogyan és mikor gyűjtsünk?

--NE taroljuk le a termőhelyen az összes növényt (gondoljunk a jövő évre is!)
-mindig csak annyit gyűjtsünk, amennyit fel is tudunk dolgozni
--tartsuk be a szedés idejére vonatkozó szabályokat (gyógynövénykönyvek)
--védett vagy veszélyeztetett növényeket lehetőleg NE gyűjtsünk (esetleg kiskertünkbe telepíthetjük)
--túrával összekapcsolt gyógyfűgyűjtés kellemes és hasznos időtöltés

Amennyiben van kiskertünk, kialakíthatunk ott egy gyógyfüves sarkot.
Sok gyógynövénynek szép és illatos virága van, azonkívül hasznos rovarokat is vonzanak kertünkbe, sőt néhánynak VÉDőHATÁSa is van (távoltartanak egyes kártevőket)--ld. BIOKERTészet!

-----

A gyógynövényeket 2 fő csoportba sorolhatjuk: vadon termők és termesztettek.
A vadon termőkkel a természetben (is) találkozhatunk, több növény viszont hazánkban vadon nem él, hanem nagyüzemileg vagy kiskertekben termesztik.
Ezekhez vehetjük hozzá még a külföldi drogokat.

    A gyógynövények alkalmazási módjai

  a/ Frissen
--friss hajtások összevagdalva ételhez keverve (vadzöldségek) --frissen facsart lé (ERőS hatású!--fokozatosság: kezdetben 1-2 ek/nap+5-6x- os mennyiségű víz)--2-3 hetes kúra
--télen konyhában tejfölöspohárban friss hajtások (vagy a balkonon)

  b/ Tartósítva
--szárítva
--gyógyolaj, gyógyecet, tinktúra, krém
--mélyhűtés

A/ belsőleg
--ételhez keverve nyersen vagy porítva (fűszermennyiségben)
--teaként
--gyógyméz (méz+illóolaj)

B/ külsőleg
  Tüdőn át (illóolajtartalmú drogok)
--belégzés (száraz és nedves inhaláció)
--fürdő
--párologtatás
--illatzsák/poutpurry/álompárna

  Bőrön át
--borogatás, pakolás
--fürdő, lemosás
--gyógyolaj, gyógyecet, gyógykrém, tinktúra
--gargalizálás (toroköblögetés)
--természetes testápolás (pakolások)

-----

    Teakészítés és fogyasztás szabályai

Alapvetően 3 elkészítési módot különböztetünk meg:
--ÁZTATÁS (maceráció): hőre érzékeny hatóanyagok esetén (pl. lenmag, mályvafélék, csipkebogyó)
6-8 órán át langyos vízben áztatás
--FORRÁZAT: forrásban lévő vizet öntünk a drogra, az edényt lefedjük, kb. 10-15 perc után szűrjük
--FŐZET: forrásban lévő vízbe tesszük a drogot, az edényt lefedjük és kis lángon 5-10 percig forraljuk, 10-15 percig áll, majd szűrjük

  egyedi elkészítés
zsályalevél: ha külsőleg használjuk, elég forrázni
-belsőleg 3 percig főzni kell kis lángon

  Általános adagolás
-teához: 1 csésze (2-3 dl) vízhez 1-2 tk. drog
-fürdőhöz: 1 lavór vízhez 1-2 marék növény