Néhány gondolat a komposzt értékéről

A komposzt sokkal több mint tápanyagforrás, több mint a talaj szerkezetét javító anyag. A komposzt az élő talaj jelképe.

A szerves anyag lebomlása emberi irányítás nélkül a természetben is végbemegy (ezt figyelhetjük meg évről-évre egy erdőben vagy a réteken).
Az a finom, morzsalékos szerkezetű, kellemes illatú, sötétbarna anyag, amely néhol az 1 méteres vastagságot is eléri, humusszá érlelődött komposzt, amely biztosítja a növények tápanyagpótlását és egészségét.

A humuszképződést segítjük elő a komposztálással. Ennek során segítségünkre van sok milliárd parányi élőlény, amelyek a szerves anyagok lebontását végzik (baktériumok, talajlakó gombák, kis állatok, giliszták, rovarok lárvái).

A kiskertünkben keletkezett szerves hulladék elégetése nemcsak anyagi pazarlás, hanem környezetszennyezést is okoz.

A kerti 'hulladékok' égetésekor annyi szén-monoxid is keletkezhet, mint egy nagyvárosban a legforgalmasabb útszakaszon!
Nem is szólva arról, hogy a természetbe azért megyünk, hogy jó levegőt szívhassunk, és akkor ezt a bűzös gázt kell belélegeznünk (ez nem csak egészségkárosító, hanem bosszantó is).
Hazánkban évente kb. 23-24 millió tonna mezőgazdasági melléktermék (szármaradvány, szalma, kukoricacsutka, stb.) keletkezik.
Ennek kb. csak a felét (11 millió tonnát) hasznosítja az ipar és a mezőgazdaság összesen (tüzelés, cellulózgyártás, energiatermelés), a többit elégetik.
Felesleges energia- és nyersanyagpazarlás+levegőszennyezés!
Családi házunk környékén, kiskertünkben mi ne kövessük ezt a példát!
Háztartási hulladékaink 50-70%-a szerves anyag, tehát komposztálással újrahasznosítható (lenne).

Mi kerülhet a komposztba?
-zöldséghulladék, gyümölcsmaradék
-tojáshéj, kávé- és teazacc
-vadon élő növények, füvek
-elnyílott virágok, fel nem magzott gyomok
-fűnyesedék, széna, szalma (keverjük össze durvább szerkezetű anyaggal (pl. szecskázott ágak)
-lomb
-sövény- és fanyesedék
-elhasznált virágföld
-növényevő állatok ürüléke az alommal együtt
-istálló- és baromfitrágya
-toll, szőr
-gyapjú-, pamut- és lenvászon (jól feldarabolva, kisebb mennyiségben)
-fűrészpor, apró gyaluforgács (kis mennyiségben)
-nyomtatás nélküli papír (kis mennyiségben)

Mi ne kerüljön a komposztba?
-fertőzött, beteg növények
-felmagzott gyomok
-kövek
-üveg
-fémek
-műanyagok
-nyomtatott papír
-vegyszerek, tisztítószerek maradéka
-húshulladék, ételmaradék, csont, húsevő állatok alma (ezek lebomlanak, de fertőzésveszélyt okozhatnak, és vonzzák a legyeket)

  A komposztálás folyamata és feltételei
Oxigénellátás
A komposztkészítés alapja a jó oxigénellátottság.
Amennyiben a nyersanyag levegőtlenné válik, nemkívánatos baktériumok szaporodnak el, melyek tevékenysége miatt a szerves anyag bűzlő, rothadó masszává válik, és így teljesen értéketlen.
Ezért fontos a levegős tárolóhely és az apróra darabolt lazító anyagok (szalma, ágnyesedék) belekeverése.
Biztosítani kell a jó vízelvezetést is (a komposzthalom legaljára tehetünk pl. durvára aprított fakérget, kavicsot, cserépdarabokat).

Nedvességtartalom
Ha kevés a nedvesség, akkor a mikroorganizmusok szaporodása leáll, a lebomlás nem indul be vagy abbamarad.
Ha túl sok a víz, akkor kiszorul a részecskék közti térből a levegő, és nem lesz elegendő oxigén.
Száraz időben kissé ajánlatos öntözni a komposztálandó anyagot, hosszú esőnél takarjuk le.

Megfelelő tápanyagtartalom (C:N arány)
A hasznos baktériumok jó életfeltételeihez 25-30-szor több szénre van szükség mint nitrogénre.

Átforgatás
A gyorsabb érés érdekében a komposztálandó anyagot 6-8 hetente forgassuk át! A levegőztetést segíti a komposzthalom megszurkálása is.
A komposztáló / komposzthalom feltöltése
Aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, hogy a levegőzést alulról biztosítsuk (pl. faapríték).
Erre kerülhet a korábban készített komposztból kevés (ez gyorsítja a lebomlást). Ezután rétegezzük a konyhából és a kertből kikerülő szerves hulladékot.
A rétegek közé adalékanyagokat szórhatunk, ezek javítják a komposzt minőségét (pl. kőzetliszt, alginit, agyagásványok: pentonit, montmorillorit, zeolit- vagy riolitőrlemény).
Megkötik az esetleg keletkező kellemetlen szagú gázok nagy részét is.
Savanyú talajoknál segíthet a mészkő, márga őrölt dolomit is. Szikes talajoknál a gipsz csökkenti a túlzott lúgosságot.

Átrakás
A bomlási folyamat első szakaszának vége (5-6. hét) az első átrakás ideje.
Ezt ismételjük meg 6-8 hetente az érés során. Átrakásnál a nedvességet ellenőrizzük marokpróbával (akkor megfelelő, amikor a kezünkbe vett anyag állaga a vizes, de kinyomott szivacshoz hasonlít).
Amennyiben előre gyártott komposztálóedényt használunk, az átrakás elmaradhat.

A komposzt érését gyorsíthatjuk különféle gyógynövényekből készített aktivátor segítségével.
Ezt megvásárolhatjuk elkészítve is, de magunk is keverhetünk a komposztba szárított gyógynövényeket egyenletesen elosztva az egyes rétegek közé.
Aktivátor gyorskomposzthoz: kamilla, pitypanglevél, macskagyökér virágja, cickafark, csalánlevél, tejcukor.
A gyógynövényeket szárítjuk, porítjuk, finom szitán átszitáljuk.
1 csepp mézet elkeverünk 1 csapott teáskanál tejcukorban, hozzáadunk minden gyógynövényből 1-1 teáskanállal.
1 teáskanál keverékhez adunk 0,5 liter esővizet.
24 órás állás után használhatjuk. Lyukakat ütünk a kazalba egymástól 30-40 cm távolságra, 1-1 kyukba 6 ek. oldatot töltünk, majd a lyukat betümjük száraz talajjal.
A komposztoltást akkor végezzük, amikor a nyersanyag már kissé összeért (megroskadt--kb. 7-8. napon).

A komposzt felhasználása
A friss (4-6 hónapos) komposzt gyorsan hat, de csak a talaj felszínén használható (pl. bogyósok, fák, cserjék, veteményesek őszi betakarása).
Az érett (8-12 hónapos) komposzt lassan hat, kiváló talajjavító, és földdel egyenlő arányban összekeverve alapanyaga lehet a cserepes- és balkonnövények, veteményesek földjének. Felhasználás előtt rostáljuk át.
=====
  További információ, ajánlott irodalom

Sulyok-Siklós: Vetéstől a tálalásig
Tamás Enikő: Biokertészek könyve
--biokertészetről szóló egyéb könyvek
--biogazdák tapasztalatai

  Címek

-Biokultúra Egyesület (Bp--Fő utca 28.): 214-7006
-Castanea Környezetvédő Egyesület (9400-Sopron, Széchenyi tér 2.)
 06-99-321129, www.castanea.hu, castanea@castanea.hu
---
-Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ, 1111-Bp, Saru utca 11.)
 Szilágyi László: szili@humusz.hu, www.humusz.hu
 KukaBúvár újság: www.kukabuvar.hu
-Kötháló (Környezetvédelmi Tanácsadó Irodák Hálózata): 06-80-269-446
 8200-Veszprém, Zrínyi utca 3/1 (88-427-792)
 www.kothalo.hu, kothalo@zpok.hu
-Ökoszolgálat Alapítvány (Környezetvédelmi Tanácsadó Szolgálat)
 1054-Bp., Vadász utca 29.--06-80-269-446, 311-7855
 www.okoszolgalat.hu, okosz@okoszolgalat.hu
-Magyar TERMÉSZETVÉDŐK Szövetsége (Zöldlevél magazin): 216-7297
 www.mtvsz.hu--info@mtvsz.hu
-WWF Magyarország (környezetvédőket tömörítő szervezet)
 www.wwf.hu