Környezetvédelemmel kapcsolatos cikkek

    Merre tovább?

Az ipari forradalom a XIX. sz-ban kezdett felgyorsulni, és megváltoztatta az emberek addigi megszokott életmódját.
A régi, vidéki földművelő életmódot egyre inkább kiszorította a városi, ipari életmód; a falusi kézműves műhelyeket a gyáripar váltotta fel.
Ennek a fejlődésnek nagy ára volt.
Megcsappant azoknak a száma, akik a napi jól végzett munka után elégedetten hajtották álomra fejüket,
a modern ipar lélektelen, testet-lelket kizsigerelő robotolását mindannyian jól ismerjük.

Az iparosodás környezetkárosító hatása bizony mára már egyre inkább elhomályosítja műszaki-tudományos eredményeinek ragyogását.
Mindemelett az sem helyes, ha teljesen elvetjük a modern tudomány minden vívmányát.
Sokkal inkább arra kellene törekedni, hogy környezetbarát technológiákat fejlesszünk ki, amelyek elősegítik azt, hogy a modernkori felfedezések, találmányok olyan módon szolgálhassák javunkat, hogy azzal szülőanyánkat, a természeti környezetet sem károsítjuk.

A fokozódó nyersanyagigény a természeti kincsek kíméletlen kiaknázásához vezetett.
Az egyik következmény az erdők kíméletlen pusztítása a világ sok táján, a másik a bányászat okozta csúf sebhelyek a természet arcán.
A kőszén és a kőolaj elégetésével a levegőbe kerülő füsttől és koromtól nemcsak köhögünk, hanem a savas esők az élővilágot is károsítják.

Minden elképzelhető méretet meghalad a népek fegyverkezési hajszája is, aminek következtében a rettegés kezd úrrá lenni az emberek többségén (nem is ok nélkül!!).
Hány éhező gyermeket lehetne jóllakatni vagy megmenteni az éhhaláltól abból a pénzből, amit az egyes államok a fegyverkezésre költenek?
(csak egy elgondolkoztató adat: Afrikában percenként több gyerek hal éhen!
Néha mi is láthatunk képeken csontig lesoványodott, felpuffadt hasú szerencsétlen fiatalokat, akik kérőn nyújtják kezüket (felénk is!).

Együtt vagyunk felelősek a Föld megőrzéséért és további sorsáért.

Rendelkezésünkre állnak azok az eszközök, amelyekkel a természetet elpusztíthatjuk-bolygónkat lakhatatlan, kopár sárgolyóvá változtathatjuk, de ugyanezek az eszközök alkalmasak lennének arra is, hogy Földünket minden lakója számára nyitott, virágzó tündérkertté, világcsodává tegyük.
A választás csak rajtunk múlik!

----

    Az élővilág hatodik kihalási válsága

Veszélyben minden negyedik emlősfaj, minden nyolcadik madárfaj, minden harmadik kétéltű!

A Föld korát a tudósok 3,8 milliárd évre becsülik, és létezése óta eddig 5 nagy kihalási válságot ért meg.
Az utolsó nagy fajpusztulás idején haltak ki a dinoszauruszok (kb. 65 millió évvel ezelőtt).
A hatodik (napjainkban lejátszódó) válság (az előzőektól eltérően) nem év- ezredek vagy évmilliók alatt megy végbe, hanem évtizedek vagy évszázadok alatt.
Az ember kiirtja az erdők nagy részét, iparosítja környezetét, ezáltal sok ezer állat- és növényfaj pusztulását okozza. A legnagyobb veszély a nagy testű emlősállatokat fenyegeti: olyan szűk területekre szorulnak vissza, ahol már nincs módjuk arra, hogy vándoroljanak és keveredjenek.
1-1 faj pusztulása magával hozza több más faj eltűnését is. Pl. az elefánt tisztásokat alakít ki, amelyek a nagyragadozók (oroszlánok, leopárdok) kedvelt tartózkodási helyei.

Néhány ijesztő statisztikai adat:
--a veszélyeztett fajok vörös listáján ma 7.200 állatfaj és 8.300 növényfaj szerepel
--az ökológiai rendszerek természetes megújulásával járó fajpusztulás százszorosa-ezerszerese is tapasztalható az ipari civilizáció elterjedése és az emberi népesség gyors gyarapodása nyomán
--1500 óta 780 korábban ismert állat- és növényfaj tekinthető kipusztultnak, 60 további pedig már csak állatkertekben látható, szabadon nem él
--évről-évre több ezer(!) ismeretlen (még nem azonosított) faj tűnik el az élővilágból (az ember eddig 1,75 millió fajt azonosított, a napjainkban létező fajok számát 10 és 30 millió közé teszik)
--amennyiben az éghajlat melegedése az ún. közepes modell szerint alakul, becslések szerint a fajok 15-37%-a halhat ki
----

    Bioetanol (környezetbarát üzemanyag)

A természetes alapú alkohol üzemanyag főként Észak-Amerikában, Brazíliában és néhány európai országban hódít (ez az alkohol jó célú felhasználása, sokkal inkább mint a töménytelen szeszes ital előállítása!).
Svédországban ma több mint 20.000 etanolos üzemű személyautó talált gazdára.
A kidolgozott technika lehetővé teszi, hogy a motorokba hagyományos benzint is lehet tölteni, illetve a benzin és az etanol bármilyen arányú keverékét is.
Az eddigi tapasztalok szerint az etanolos autó NEM DRÁGÁBB, mint a benzines.
Az etanol (más néven etil-alkohol, 99% fölötti töménységű tiszta szesz) az autózás kezdetei óta ismert hatóanyag.
Elégésekor nagyon kevés szén-dioxid keletkezik (ez az anyag tehető főként felelőssé az ún. üvegházhatásért).

Bioetanolt bármiből elő lehet állítani, amiből szesz gyártható (pl. gabona, gyümölcs, fű, fa--a svédeknél fűrészpor az alapanyag).
Svédországban etanollal közlekedik a stockholmi agglomeráció teljes buszparkja, illetve az északi Örnsköldsvik város buszai.
A kipufogógáz szagtalan. A vevők számos előnyben részesülnek (állami támogatás!): pl. a nagyvárosokban ingyen parkolhatnak, olcsóbb az adó és a zöldkártya.

----

    Ózonlyuk

A Föld légkörét ózonréteg (ózonpajzs) védi az ultraibolya sugárzástól, amely szemkárosodást és bőrrákot okozhat.
Szeptember 16. az Ózon Világnapja, mivel 1987-ben ezen a napon írta alá 46 ország az ózonréteg védelmét szolgáló Montreali Jegyzőkönyvet. Ehhez napjainkra 160 ország csatlakozott.

Az ózonréteg az Egyenlítő felett a legvastagabb, a sarkok felett a legvékonyabb.
Ma már bizonyított tény, hogy az ózonpajzs károsodását (kilyukadását) elsősorban a hűtőgázként és spray-palackok hajtógázaként és tűzoltásra használt ún. CFC-vegyületek (klór-fluor-szénhidrogének: freonok, halonok) légköri feldúsulása okozza.

A légkörbe kerülő káros vegyületek hatására a téli hónapokban ózonlyuk alakul ki a sarkvidékek felett. Jelenleg az Antarktisz fölötti lyuk kiterjedése 10 millió négyzetkm.(kb. Európa nagyságú).
A súlyosan károsodott ózonréteg a WMO (Meteorológiai Világszervezet) feltételezése szerint a környezetvédelmi megállapodások szigorú betartása esetén sem fog 2050 előtt helyreállni.
Mi tegyünk meg mindent ennek érdekében!!